A kabbalista címû, világsikerû regény
szerzõjével, Geert Kimpennel egy amszterdami
kávéház teraszán beszélgettünk.
A 44 éves író meglepõ közvetlenséggel
mesélt korántsem mindennapi életérõl:
– Gyermekkoromban arról álmodoztam,
hogy egyszer majd író leszek. Ugyanakkor
azt is tudtam, hogy csak akkor lesz érdemes
bármit is megírnom, ha már kellõ tapasztalatot
gyûjtöttem az életben. A színház
volt a második szerelmem. Ezért 18
éves koromban már kész tervem volt az
életre: eldöntöttem, hogy 20 és 30 éves
korom között színész leszek, 30 és 40 között
színdarabokat fogok írni, és színházi
rendezõ leszek, majd 40 felett áttérek
az „igazi” feladatomra: a regényírásra. És
nagyjából így is történt. Elsõ könyvemet,
A kabbalistát 40 éves koromban adták ki.
A kabbalista a holland
író elsõ regénye,
amit további
sikerkönyvek
követtek.
A témaválasztás
elég
meglepõ, hiszen
Geert
korábban nem
foglalkozott a
Kabbalával.
„Az élet
nagy kérdései” azonban
mindig is érdekelték,
ezekrõl szeretett
volna írni.
Végül aztán a téma
találta
meg
õt. Így
mesélt
errõl: – Nem akartam, hogy az enyém
is csak egy könyv legyen a sok
közül. Meg akartam ragadni az
élet nagy kérdéseit: Miért vagyunk
ezen a földön? Mi értelme
a létezésünknek? Létezik-e
Isten? Van-e élet a halál után?
Mi a bölcsesség titka? A szerelem
vagy a bölcsesség ér többet?
Magánéletemben már régóta kerestem a
választ ezekre a kérdésekre. A buddhizmustól
a wiccáig számos irányban tapogatóztam,
és bár minden megihletett, mégsem
leltem a végsõ választ. Írói karrierem egy
„Istennek” címzett dühös levéllel indult.
Elmondtam neki, hogy bárki is legyen õ,
elegem van. Most azonnal válaszokat akarok.
Nem szimbolikus, hanem konkrét válaszokat.
Tudni akarom, hogyan mûködik
a világ. Szükségem van arra a kézikönyvre,
amit a születésünkkor megspóroltak
tõlünk. Nagyon dühös voltam, de megígértem,
hogyha megkapom a válaszokat, megírom
egy regényben, és az egész világon
hirdetni fogom. Másnap egy amszterdami
rabbi e-mailben megkeresett. Korábban sose
hallottam róla, és még most sem tudom,
hogyan jutott el hozzám, és miért lépett
velem kapcsolatba. Mindenesetre kabbalaórák
látogatására invitált. Elfogadtam a
meghívást. Arra gondoltam, hogy, mivel alkut
kötöttem Istennel, követnem kell a jeleket.
Az elsõ néhány hét alatt szinte semmit
nem értettem meg az órákon. Aztán hirtelen
minden teljesen világossá vált. Szédítõ
volt. Ennyire egyszerû? – gondoltam. Így
mûködik az élet? Épp annyira logikus volt,
mint a tudományok. Egyesek úgyis tartják,
hogy a kabbala valójában tudomány.
A kabbalista története hiteles, autentikus zsidó forrásokon alapul, bár az eseményeket a szerzõ kiszínezte, hiszen az volt a célja, hogy egy izgalmas, fordulatos regényt írjon. A fõhõs, Chájim Vital, egy sokak számára ismeretlen, 16. századi rabbi, igen közel áll Geert szívéhez, talán ezért is lett ennyire élõ, emberi a karaktere. Ám ez önmagában nem lett volna elegendõ a sikerhez. Maga a szerzõ így magyarázza a történteket: – Szájról szájra terjedt a könyv híre. Az elsõ olvasók annyira lelkesek voltak, hogy ajánlották a barátaiknak, vagy megajándékozták egymást vele, így a regényt ismerõk tábora egyre csak nõtt és nõtt. Az emberek ugyanazokat a küzdelmeket és kérdéseket élik meg az életben, mint a karaktereim a könyvben. A szereplõim nem szentek. A kabbalisták is ízig-vérig emberek: szerelmesek, féltékenyek és nagyravágyók, csakúgy, mint te vagy én. Azért küzdünk, hogy olyanok legyünk, amilyenek lenni akarunk. A nemes szándékok ellenére mindenkinek kihívásokkal és akadályokkal kell szembenéznie.
Geert Kimpen októberben könyve megjelenése apropóján Budapestre is ellátogat. Már izgatottan várja az utazást, hiszen, bár boldog férj és apa, egy szerelem emléke köti fõvárosunkhoz: – Évekkel ezelõtt volt egy rövid románcom egy budapesti lánnyal. Budapestet varázslatos városnak írta le, és küldött pár csodálatos képet. Úgyhogy most mindezt a saját szememmel láthatom, és talán aláírhatom neki A kabbalista magyar változatát. Persze azt is remélem, hogy lesz egy kis idõm meglátogatni a város nevezetességeit és egy híres budapesti fürdõt is.